Gyakran ismételt kérdések
- Ki az óvodaköteles gyermek? Mit jelent az óvodakötelezettség?
20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a szülő az óvodai nevelésben történő részvételre vonatkozó jogszabály alapján a - tárgyév augusztus 31-ig - 3. életévét betöltő gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, illetve lehetőség van az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentést kérni.
- Mit kell tudni a beiratkozásról?
A Nemzeti Köznevelési Törvény 49. § (1) bekezdés alapján az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
A Nemzeti Köznevelési Törvény 83. § (2) b) bekezdése szerint a fenntartó dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontjáról, erre minden évben április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.
- Mi történik, ha valaki külföldön szeretné teljesíteni az óvodakötelezettségét?
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (2) bekezdés alapján, napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.
- Mikor lehet felmentést kérni az óvodakötelezettség alól?
A Nemzeti Köznevelési Törvény 8. § (2) kimondja, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév május 25. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Zuglóban az illetékes szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. Kerületi Hivatala.
Az ügyleírás az alábbi linken érhető el:
Kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentésre irányuló engedélyezési eljárás
Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.
A 20/2012. (VIII.31.) Rendelet 20. § (2c) bekezdése szerint a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda vezetőjénél, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.
- Milyen szempontok alapján nyer felvételt a gyermek az intézménybe?
Budapest Főváros XIV. kerülete által fenntartott óvoda esetében a felvételi szempontok sorrendje a következő:
1. körzetes lakcím, életvitelszerű ott tartózkodás, óvodaköteles életkor, gyámügyi határozat, halmozottan hátrányos helyzet, szakvélemény alapján az óvoda lett kijelölve a gyermek ellátására
2. a körzetmódosítás okán kerül az óvodaköteles korú gyermek másik körzetbe, de a gyermek testvére a korábbi körzet szerinti intézménybe jár,
3. XIV. kerületi lakcím, életvitelszerű ott tartózkodás,
4. szülők munkahelye,
5. egyéb (szociális, egészségügyi) szempontok
- Milyen dokumentumokat szükséges benyújtani?
- a szülő és gyermek személyi igazolványát és érvényes lakcímkártyáját
20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Legalább az egyik szülő lakcímének meg kell egyeznie a gyermek lakcímével. Amennyiben a gyermeknek nincs személyi igazolványa, úgy a születési anyakönyvi kivonatot szükséges bemutatni.
- nem zuglói lakcím esetében a szülő munkahelye által kiállított, az adott tagóvoda körzetébe tartozó munkahely-igazolást
- bejelentett lakcímmel nem rendelkező bérleti jogviszony (albérlet, lakásbérlet, szívességi lakáshasználat) esetében az életvitelszerű ott lakást bizonyító védőnői igazolást
- külföldi állampolgárság esetében a Magyarországon való jogszerű tartózkodást alátámasztó dokumentumot
- sajátos nevelési igényű gyermek esetében a hatályos szakértői véleményt
- Hogyan születik döntés?
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (4) bekezdés szerint
„Az óvoda vezetője
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.”
- Hogyan működik a fellebbezés?
A Nemzeti Köznevelési Törvény 37. § (2) bekezdése alapján az óvoda döntése ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat.
A Nemzeti Köznevelési Törvény 37. § (3) bekezdés szerint a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést az óvodai felvétellel kapcsolatos kérelem tekintetében.
A Nemzeti Köznevelési Törvény 38. § (1) bekezdése alapján a fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
(3) A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
5) A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha a 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
- Nemzetközi rendelkezések?
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt.
A bejelentéshez kapcsolódó részletes útmutató az Oktatási Hivatal honlapján, az alábbi linken érhető el:
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozerdekuadatok/!Kozerdeku_adatok/oh.php?id=kulfoldi_bejelentes
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.
- Mettől meddig vannak nyitva a tagóvodák?
Az óvodák 6:30-tól 17:30-ig vannak nyitva.
Minden nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban összevont csoportokkal működünk. Nyáron egy hónapra bezárnak a tagóvodák két turnusban, ilyenkor a szomszédos tagóvoda biztosítja az ügyeletet. Télen a két ünnep között egy kijelölt zuglói tagóvoda biztosítja az ügyeletet.
- Mi a nevelés nélküli munkanap?
A tagóvodák szakmai feladataik megoldására a törvény által biztosított nevelés nélküli munkanapokon (évente maximum 5 nap) nem fogadnak gyermekeket, ügyeletet egy közeli tagóvodában biztosítunk.
- Mikor lehet igénybe venni kedvezményes étkezést?
Az étkezési térítési díjból kedvezmény illeti meg:
• a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőt
• a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket
• akinek a családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
• a három vagy több gyermeket nevelő családban élőt
• akinek nevelésbe vételét rendelte el a hatóság
• akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át
- Mit kell tudni a szobatisztaságról?
Jogszabály nem írja elő, de óvodai évkezdésre javasolt a gyermekeket szobatisztaságra nevelni, mert a tagóvodákban nincs lehetőség a rendszeres pelenkahasználatra. Egy új környezetben a már szobatiszta gyermek újra bepisilhet, ez teljesen természetes. Az is előfordul, hogy napközben véletlenül bepisilnek a gyermekek, ha belemerülnek a játékba, vagy az új környezetben bátortalanabbak. Azt szoktuk javasolni, hogy legyen bekészítve elegendő tartalék fehérnemű, kisnadrág, póló, így ha napközben szükséges, akkor azonnal lecserélhető a ruházat.
- Lehet-e behozni otthonról biztonságot nyújtó kis plüssfigurákat?
Természetesen minden lehetőséget meg kell teremteni, és ha ez szükséges ahhoz, hogy a gyermek beszoktatása könnyebb legyen, akkor hozhatnak a gyermekek magukkal saját kisjátékot (alvókát). Ezeket napközben is ölelgethetik, az elalvást is segítik a délutáni pihenőidőben. Ezt a kérdést minden intézményben az első szülői értekezleten egyeztetik az óvodapedagógusok a szülőkkel.
array(8) {
["id"]=>
string(1) "4"
["url"]=>
string(25) "gyakran-ismetelt-kerdesek"
["title"]=>
string(28) "Gyakran ismételt kérdések"
["body_short"]=>
NULL
["body"]=>
string(17796) "<ul>
<li><a href="javascript:void(0)">Ki az óvodaköteles gyermek? Mit jelent az óvodakötelezettség? </a>
<p>20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 20. § (2) bekezdése alapján a szülő az óvodai nevelésben történő részvételre vonatkozó jogszabály alapján a - tárgyév augusztus 31-ig - 3. életévét betöltő gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, illetve lehetőség van az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentést kérni.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mit kell tudni a beiratkozásról? </a>
<p>A Nemzeti Köznevelési Törvény 49. § (1) bekezdés alapján az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.<br />
A Nemzeti Köznevelési Törvény 83. § (2) b) bekezdése szerint a fenntartó dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontjáról, erre minden évben április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal<br />
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,<br />
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint<br />
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mi történik, ha valaki külföldön szeretné teljesíteni az óvodakötelezettségét? </a>
<p>20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (2) bekezdés alapján, napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mikor lehet felmentést kérni az óvodakötelezettség alól? </a>
<p>A Nemzeti Köznevelési Törvény 8. § (2) kimondja, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév május 25. napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Zuglóban az illetékes szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala XIV. Kerületi Hivatala.<br />
Az ügyleírás az alábbi linken érhető el:<br />
<a href="https://www.zuglo.hu/wp-content/uploads/2015/03/K%C3%B6telez%C5%91-%C3%B3vodai-nevel%C3%A9sben-val%C3%B3-r%C3%A9szv%C3%A9tel-al%C3%B3li-felment%C3%A9sre-ir%C3%A1nyul%C3%B3-enged%C3%A9lyez%C3%A9si-elj%C3%A1r%C3%A1s.pdf">Kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentésre irányuló engedélyezési eljárás </a><br />
Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki.<br />
A 20/2012. (VIII.31.) Rendelet 20. § (2c) bekezdése szerint a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda vezetőjénél, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Milyen szempontok alapján nyer felvételt a gyermek az intézménybe? </a>
<p>Budapest Főváros XIV. kerülete által fenntartott óvoda esetében a felvételi szempontok sorrendje a következő:<br />
1. körzetes lakcím, életvitelszerű ott tartózkodás, óvodaköteles életkor, gyámügyi határozat, halmozottan hátrányos helyzet, szakvélemény alapján az óvoda lett kijelölve a gyermek ellátására<br />
2. a körzetmódosítás okán kerül az óvodaköteles korú gyermek másik körzetbe, de a gyermek testvére a korábbi körzet szerinti intézménybe jár,<br />
3. XIV. kerületi lakcím, életvitelszerű ott tartózkodás,<br />
4. szülők munkahelye,<br />
5. egyéb (szociális, egészségügyi) szempontok</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Milyen dokumentumokat szükséges benyújtani? </a>
<p>- a szülő és gyermek személyi igazolványát és érvényes lakcímkártyáját<br />
20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Legalább az egyik szülő lakcímének meg kell egyeznie a gyermek lakcímével. Amennyiben a gyermeknek nincs személyi igazolványa, úgy a születési anyakönyvi kivonatot szükséges bemutatni.<br />
- nem zuglói lakcím esetében a szülő munkahelye által kiállított, az adott tagóvoda körzetébe tartozó munkahely-igazolást<br />
- bejelentett lakcímmel nem rendelkező bérleti jogviszony (albérlet, lakásbérlet, szívességi lakáshasználat) esetében az életvitelszerű ott lakást bizonyító védőnői igazolást<br />
- külföldi állampolgárság esetében a Magyarországon való jogszerű tartózkodást alátámasztó dokumentumot<br />
- sajátos nevelési igényű gyermek esetében a hatályos szakértői véleményt</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Hogyan születik döntés? </a>
<p>20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. § (4) bekezdés szerint<br />
„Az óvoda vezetője<br />
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,<br />
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.”</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Hogyan működik a fellebbezés? </a>
<p>A Nemzeti Köznevelési Törvény 37. § (2) bekezdése alapján az óvoda döntése ellen a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat.<br />
A Nemzeti Köznevelési Törvény 37. § (3) bekezdés szerint a fenntartó jár el és hoz másodfokú döntést az óvodai felvétellel kapcsolatos kérelem tekintetében.<br />
A Nemzeti Köznevelési Törvény 38. § (1) bekezdése alapján a fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.<br />
(3) A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.<br />
5) A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha a 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Nemzetközi rendelkezések? </a>
<p>A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt.<br />
A bejelentéshez kapcsolódó részletes útmutató az Oktatási Hivatal honlapján, az alábbi linken érhető el:<br />
<a href="https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozerdekuadatok/!Kozerdeku_adatok/oh.php?id=kulfoldi_bejelentes">https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozerdekuadatok/!Kozerdeku_adatok/oh.php?id=kulfoldi_bejelentes </a><br />
A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mettől meddig vannak nyitva a tagóvodák? </a>
<p>Az óvodák 6:30-tól 17:30-ig vannak nyitva.<br />
Minden nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban összevont csoportokkal működünk. Nyáron egy hónapra bezárnak a tagóvodák két turnusban, ilyenkor a szomszédos tagóvoda biztosítja az ügyeletet. Télen a két ünnep között egy kijelölt zuglói tagóvoda biztosítja az ügyeletet.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mi a nevelés nélküli munkanap?</a><br />
A tagóvodák szakmai feladataik megoldására a törvény által biztosított nevelés nélküli munkanapokon (évente maximum 5 nap) nem fogadnak gyermekeket, ügyeletet egy közeli tagóvodában biztosítunk.<br />
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mikor lehet igénybe venni kedvezményes étkezést? </a>
<p>Az étkezési térítési díjból kedvezmény illeti meg:<br />
• a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőt<br />
• a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket<br />
• akinek a családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek<br />
• a három vagy több gyermeket nevelő családban élőt<br />
• akinek nevelésbe vételét rendelte el a hatóság<br />
• akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Mit kell tudni a szobatisztaságról? </a>
<p>Jogszabály nem írja elő, de óvodai évkezdésre javasolt a gyermekeket szobatisztaságra nevelni, mert a tagóvodákban nincs lehetőség a rendszeres pelenkahasználatra. Egy új környezetben a már szobatiszta gyermek újra bepisilhet, ez teljesen természetes. Az is előfordul, hogy napközben véletlenül bepisilnek a gyermekek, ha belemerülnek a játékba, vagy az új környezetben bátortalanabbak. Azt szoktuk javasolni, hogy legyen bekészítve elegendő tartalék fehérnemű, kisnadrág, póló, így ha napközben szükséges, akkor azonnal lecserélhető a ruházat.</p>
</li>
<li><a href="javascript:void(0)">Lehet-e behozni otthonról biztonságot nyújtó kis plüssfigurákat? </a>
<p>Természetesen minden lehetőséget meg kell teremteni, és ha ez szükséges ahhoz, hogy a gyermek beszoktatása könnyebb legyen, akkor hozhatnak a gyermekek magukkal saját kisjátékot (alvókát). Ezeket napközben is ölelgethetik, az elalvást is segítik a délutáni pihenőidőben. Ezt a kérdést minden intézményben az első szülői értekezleten egyeztetik az óvodapedagógusok a szülőkkel.</p>
</li>
</ul>
"
["img"]=>
NULL
["active"]=>
string(1) "1"
["priority"]=>
string(2) "50"
}
